Erkölcs és tudomány

„Az ember erkölcsisége nem halad olyan gyorsan, mint az emberi tudomány. Az emberiség még nem készült fel spirituálisan annak az erőnek a felhasználására, melynek birtokában van. Soha nem alkottunk még úgy fegyvert, hogy ki ne próbáltuk volna. És ő akkor is tudta, hogy az antianyag semmi – csak egy újabb fegyver az ember ez idáig felhalmozott arzenáljában. Az ember már így is tud pusztítani. Az ember már régen megtanult ölni.”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 636. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

A hit nem véd meg

„A hit nem véd meg. Az orvostudomány meg a légzsákok… ezek azok, amik megvédenek. Isten nem véd meg. Az értelem megvéd. A felvilágosodás. Kézzelfogható dolgokba vesd a hitedet. Mennyi ideje m,ár annak, hogy valaki a vízen járt? A modernkor csodáit a tudomány teremti meg…számítógépeket, védőoltásokat, űrállomásokat… még a teremtés isteni csodáját is. Anyagot a semmiből… egy laborban. Kinek kell Isten? Ugyan már! A tudomány az isten.”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 217. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

IX. Pius pápa és a férfiszobrok nemi szerve

„…az egyik legborzalmasabb tragédia a reneszánsz művészetben. IX. Pius pápa 1857-ben úgy döntött, hogy a férfitest valósághű megformálása vágyat ébreszthet a Vatikán lakóiban. Ezért vésőt és kalapácsot fogott, s a Vatikánvárosban található minden egyes mezítelen férfiszobornak leverte a nemi szervét. Így csonkította meg Michelangelo, Bramante és Bernini műveit. A gipsz fügefalevél a rongálás nyomait takarta. Több száz szobrot fosztottak meg a férfiasságától.”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 151. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

Tudomány és vallás

„Tudomány és vallás nem ellentétes egymással.
Csak a tudomány még túl fiatal ennek megértéséhez.”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 91. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

A gyönyör eszközei

„A nő kezét megkötözték, a csuklója már lila és dagadt volt, ahol elszorították. A mahagóni bőrű hasszasszin mellett feküdt, gyönyörködve meztelen jutalmában. Azon tűnődött, hogy a nő nem csak színleli-e az alvást, szánalmas kísérletként arra, hogy megmeneküljön a további szolgáltatásoktól.
Valójában nem érdekelte. Gyengék. A gyönyör eszközei. Vagyontárgyak, amelyekkel úgy kell bánni, mint a jószággal. És tudják, hol a helyük. De itt, Európában, a nők olyan erőre és függetlenségre tettek szert, amely egyszerre mulattatta és izgatta. Fizikai megadásra kényszeríteni őket olyan elégtétellel töltötte el, amelyet mindig élvezett.
Most, dacára a jóllakottság érzésének az ágyékában, a hasszasszin új étvágy feltámadását észlelte magában. Tegnap este ölt, ölt és csonkított, és az ölés olyan volt neki, akár a heroin… minden alkalommal csak egy ideig elég, hogy aztán még erősebben és még többet kívánjon. A jó kedve eltűnt. Az éhsége visszatért.
Figyelte a mellette szunnyadó nőt. Végigfuttatta tenyerét a nyakán, és felizgatta a tudat, hogy egy pillanat alatt véget vethetne az életének. Mit számítana? Csak egy alsóbbrendű lény, a gyönyör edénye és kiszolgálója. Erős ujjai körbefogták a torkát, kitapintva finom pulzusát. Aztán, leküzdve a vágyat, elvette a kezét. Várta a munka. A saját vágyánál nagyobb ügy szolgálata.”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 85. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

Illuminátusok

„Az illuminátusok elsősorban a katolicizmus kiirtására szövetkeztek. A testvériség úgy tartotta, hogy az egyház által terjesztett babonás dogma az emberiség legnagyobb rákfenéje. Attól féltek, hogy ha a vallás továbbra is cáfolhatatlan tényként népszerűsíti a jámbor mítoszt, megtorpan a tudományos haladás és az emberiség az értelmetlen keresztes háborúk tudatlan jövőjére van ítélve.”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 53. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

Filozófia és vallás

„…egykor minden kérdés filozófiai volt. Az idők kezdete óta a filozófiát és a vallást hívták segítségül, hogy töltse ki azokat a réseket, ahová a tudomány nem tudott behatolni. A napkeltét és a napnyugtát egykor Heliosznak és tüzes szekerének tulajdonították. A földrengéseket és az árapályt Poszeidon haragjának. Hamarosan valamennyi isten hamis bálványnak bizonyul majd. Mára a tudomány csaknem minden kérdésre megadta a választ, amit ember csak feltehet. Már csak néhány kérdés maradt, de ezek ezoterikusak. Honnan jöttünk? Mit keresünk itt? Mi az élet és a világegyetem értelme?”

Dan Brown: Angyalok és démonok, 38. o.
Fordította: Bori Erzsébet
Gabo Kiadó, 2003

 

Fábryék: "Vegyük fel a harcot!"

Levélben fordult hatvankét közéleti szereplő a magyar választópolgárokhoz, arra kérve őket, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levelet a többi között aláírta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, több polgármester, egyetemi oktatók, Makovecz Imre építész és Fábry Sándor humorista.

A kormány visszaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie – állítja hatvankét neves közéleti személyiség.
Az aláírók nyílt levélben fordultak a választópolgárokhoz, arra kérve őket, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.
Az aláírók 2007. júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra.
Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A 62 közéleti személyiség újabb nyilatkozatában rámutat: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

“Tisztelt Honfitársaink!

Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki.
Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is.
A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz.
Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása.
A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez.
A “fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt.
A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk.
A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.
Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket!
Vegyük fel a harcot a közöny és a tehetetlen beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében!
Ács Margit irodalomtörténész, Ács Sándorné agrármérnök, Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Bagi Béla országgyűlési képviselő, Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese, Bencsik János, Tatabánya polgármestere, Benyhe János, a Magyar PEN Club főtitkára, Béres Tamás lelkész, egyetemi oktató, Czakó Gábor író, Dárday István filmrendező, Darvas Béla, c. egyetemi tanár, Derce Tamás, Újpest polgármestere, Dux László egyetemi tanár, Egedy Gergely főiskolai tanár, Ekler Dezső építész, Elek István közíró, Ertsey Attila építész, Fábry Sándor humorista, Farkas Ádám képzőművész, Gáspár Csaba László filozófus, egyetemi oktató, Gazsó Ferenc egyetemi tanár, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Gerle János építész, Granasztói György egyetemi tanár, Gulyás János filmrendező, Gulyás Gyula filmrendező, György Lajos tudományos tanácsadó, Hegedüs Zsuzsa szociológus, Kajner Péter közgazdász, Karátson Gábor festőművész, Kelemen András országgyűlési képviselő, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Kollár István egyetemi tanár, Krizsán András építész, Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja, Lányi András egyetemi oktató, Lovas Rezső akadémikus, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Makovecz Imre építész, Márai Géza egyetemi tanár, Mellár Tamás egyetemi tanár, Molnár Oszkár országgyűlési képviselő, Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke, Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja, Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő, Osskó Judit szerkesztő, Ö. Kovács József történész, Pákozdi Imre, villamosmérnök, Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő, Porogi András tanár, iskolaigazgató, Sipos József történész, egyetemi oktató, Schneller István egyetemi tanár, Szakolczai György, professor emeritus, Szebedy Tas tanár, iskolaigazgató, Szilvási István orvos, egyetemi magántanár, Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere, Vajna Zoltán, az MTA tagja, Varga Géza agrármenedzser, Varga Zoltán Sándor egyetemi tanár, Vida Gábor, az MTA tagja, Zlinszky János alkotmányjogász”

inforadio.hu

A Fidesz továbbra is állami kézben tartaná a MÁV-ot

A párt közleményében hangsúlyozza: a biztonságos vasúti szolgáltatás állami felelősség, amit a bevétel-centrikus vállalati üzem helyett valódi közszolgáltatóként kellene működtetni, ehhez viszont fejlesztésekre van szükség.
Az ellenzéki párt emlékeztet arra, hogy a kormánynak nincs vasútfejlesztési, fenntartási stratégiája, ezért az általa gazdaságtalannak tartott szárnyvonalakat bezáratja, a hálózat többi részén pedig szakmai és gazdasági szempontból logikátlan fejlesztéseket hajt végre.
A MÁV vezetése fejlesztést ígér.
A következő években 500 kilométernyi vasút fejlesztésére nyílik lehetőség uniós forrásokból – közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv közlekedési operatív programjában mintegy 1.700 milliárd forint fordítható közúti, vasúti, vízi, logisztikai fejlesztésekre.
A minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős összegeket fordítanak majd a helyi közlekedés fejlesztésére is.
Az idei évet értékelve a tárca emlékeztet arra, hogy május 1-jétől egységesítették a tarifákat a különböző közlekedési eszközökön és az utazók kényelmének növeléséért július 1-jén megkezdte működését a MÁV-START ZRt is.

inforadio.hu

A pénzteremtéshez nem kell pénz

„…gyakran hallom az emberektől: „A pénzteremtéshez pénz kell.”
Nem értek egyet. Ahhoz, hogy az 1985-ös hajléktalanság állapotából el¬érjük a gazdagságot 1989-re, majd az anyagi függetlenséget 1994-re, nem kellett kezdőtőke. Semmink sem volt, amikor elkezdtük, csak adósságaink.
Nem kell hozzá jó iskolai képzés sem. Van főiskolai diplomám, és őszin¬tén állíthatom, az anyagi függetlenség elérésének semmi köze a főiskolán tanultakhoz. Nem sok hasznát vettem, hogy tanultam differenciálszámítást, szférikus trigonometriát, kémiát, fizikát, franciát és angol irodalmat.
Számos sikeres embernek nincs diplomája. Ott van például Thomas Edison, a General Electric megalapítója; Henry Ford, a Ford Motor Co. megalapítója; Bill Gates, a Microsoft megalapítója; Ted Turner, a CNN megalapítója; Michael Dell, a Dell Computers megalapítója; Steve Jobs, az Apple Computer megalapítója; és Ralph Lauren, a Polo megalapítója. A diploma fontos a hagyományos foglalkozások űzéséhez, de igazán nem kellett ezeknek az embereknek a meggazdagodáshoz. Kialakították saját sikeres vállalkozásukat, és Kim meg én is éppen erre törekedtünk.”

Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: A CASHFLOW négyszög – Út az anyagi függetlenséghez, 16. o.
Fordította: Meskó Krisztina
Bagolyvár Könyvkiadó